Pár fiatal egy 126,5 méter magas Tasmania-i vízgyűjtő-gáthoz látogatott el, hogy filmre vegyék a Magnus-effektust. Ehhez egy egyszerű kosárlabdát használtak fel, de a látvány lenyűgöző, főként azoknak, akik rajonganak a fizikai jelenségekért.
A fiatalokból álló Veritasium csoport ismeretterjesztő filmeket készít, a mai kiadásban az 1853-ban Heinrich Magnus által leírt jelenséget mutatták be, amelyet éppen ezért úgy hívnak, hogy Magnus-effektus.
Először csak simán eleresztik a kosárlabdát, és figyelik, hogy miként ér földet. Kicsit imbolyog zuhanás közben, de nem történik semmi különös, a labda szinte ugyanott ér földet, ahová várták. A második dobásnál már egy kis pörgetést alkalmaznak a kísérletezők, és úgy engedik a mélybe a labdát. Hirtelen a forgó tárgy eltávolodik a gát falától és a víz fele veszi az irány, szinte úgy viselkedik, mint egy siklórepülő.
A jelenség mögött az áll, hogy bármilyen levegőben, vagy folyadékban pörgő gömbölyű, vagy hengeres tárgyra a levegő, vagy az áramlat hatással van.
A forgó kosárlabda esetében is ez történik, hiszen mikor a labda esik, a levegő a forgásával megfelelő irányba áramlik, ezért van az, hogy a labda kissé felfele húzódik. A másik oldalon azonban a labda forgásával ellentétesen halad a levegő, amely elválik a tárgytól.
Nézzük együtt, amint tovaszáll a labda. Hihetetlen!
